Van abban valami üdítő, hogy az ember hétközben tv nézés helyett lebattyog a ház mellé, felácsolja a készséget, és sütöget. Nem kell hozzá semmi extra. Némi husi, kenyér, saláta, meg egy üveg borocska. Az egész mulatság nem tart tovább 2 órácskánál (pont mint egy gagyi film a tv-ben + reklámidő).
"Biskoctumat mint kelljen jól sütni és csinálni
Végy tizenkét tiknyomat, verd egy mázos fazékban, azt egy kalánnal habard jól egy egész óráig untalan, azután végy egy font szép fejér nádmézet, aprón töröttet, és habard bele, azzal is egy óráig kalánnal törd jól meg.
A műkaja találkozása a kínai edénykével.
Sokáig aggódtam, hogy szakácskönyv gyűjteményem méretei némiképp kóros elmeállapotomra engednek következtetni, legalább is ezt sikerült kiolvasnom néhány egykori kolléganő szeméből, amikor ez a téma szóba került. Találkoztam olyannal akinek volt legalább 4-5 könyve innen-onnan, de olyannal is akinek az 1 db Horváth Ilonán kívül nem volt semmi a polcán.
Húsvét, sonka, tojás..... kéne egy kalács?
Az idei húsvétot szűk körben
ünnepeltük, lévén, hogy Öcsinek lejárt a szabi, és szólította a
nagyvilág, meg a fakanál. Jóanyám készített is neki hamuba
sült pogácsát, meg méteres sütit. Így azután (és mivel
jövőhéten szülinapom lesz) nem szándékoztam cukrázdai felhozatalt
megszégyenítő mennyiségű édességet gyártani. Az biztos volt, hogy
valami kelt tészta legyen (a múltori csúfos kudarc a buktával nem
tett jót az önérzetemnek), de sokáig nem tudtam eldönteni, hogy
nagyi titkos receptje, (a pamutrétes nevű csoda) vagy kalács
legyen. Húsvét... sonka...torma....tojás.....hm...kéne egy
kalács!!!! Szóval most a kalács győzött.
Már régen
kinéztem egy receptet dr5ker Kenyérsütés -
a ciabattától a rozskenyérig című könyvéből. (amit
Cora pontjaimért szereztem)
A húsvét nálam mindíg valami
friss tavaszias kaját jelent. Mivel az ünnep több napos, kerestem
egy receptet, ami könnyed, tavaszias, és minden hozzávaló
beszerezhető. Így került a képbe a címben említett csirkemell
csoda, amivel már régóta szemeztem, csak ugye vagy gomba nem volt,
vagy tészta nem volt a boltban egyszerre.
Improvizáció Ázsia
témára.
Előre kell bocsátanom, hogy szerintem ehető az az állat, amelynek 2
illetve 4 lába van. Slussz! Akinek ettől kevesebb vagy több lába
van, az kérem tartozkodjék távol a tányéromtól!!!
Először is az Öcsinek lassan lejár a szabija, és megint elhúz időtlen időkre (hogy mások élvezhessék a szakácstudományát), úgyhogy mielőtt ez bekövetkezne még gyorsan kisírtam magamnak egy óriási tál joghurtos málnalevest. Azt kell mondjam, hogy ezt az illatos, krémes, rózsaszín megamálnát, a tetjén fincsi tejszínhab felhővel, szóval ezt minden héten tudnám kanalazni!!! (remélem hamarosan eljön a málnaszezon, mert a fagyasztóban aggasztóan csökkenek a készletek!)
Egyre nehezebben bírom már! Napok
óta csak kóválygok a konyhában, belesek a hűtőbe, kihúzom a
fiókomat (ott rejtőznek a süti alapanyagok, úgymint csoki, mazsola,
mandula, aszalt gyümi), nyitogatom a szekrényeket, és nem tudom mit
ennék. Keresek valamit, de nem tetszik semmi. Tegnap rájöttem!
Nem szokom le
a szárnyasról! Az az igazság, hogy nem hagyom magam ijesztegetni
holmi madár influenzával! Eddig is ettem, ezután is fogok baromfit
enni! Fogtam hát egy helyes pipit, és megsütöttem fűszervajjal, jó
ropogósra.
Őszintén szólva a múltkori hétvégi főző maraton után nem nagyon volt kedvem főzőcskézni. Arra azonban ügyeltem, hogy a füstölt csülök főző leve időben átlényegüljön egy finom babfőzelékké! Szóval fontos figyelmeztetés következik, amely így húsvét előtt abszolut időszerű.
Útmutató: a receptek 4 személyre szólnak, ha mégsem, akkor ezt külön jelzem. Nekem egy elektromos, de nem hőlégkeveréses sütőm van, ezt vedd figyelembe!
Levcím: chilii@citromail.hu
